Go to Top
  • Nincsenek termékek a kosárban.

Kismamáknak

jhgjNincs a világon szebb, boldogabb, meghittebb érzés annál, mint amikor megszületik gyermekünk, és az ölünkben tarthatjuk. Átöleljük a csöpp életünket, és Ő minden tehetetlenségével biztonságban érzi magát. A hangunk, a testünk jelent mindent számára. Ez a rendkívül szoros fizikai kapcsolat idővel lazul, de még kisiskolás korban is szüksége van gyermekünknek a meleg ölelésre, a szülővel való örömteli játékra.
Az ölbeli játékok tanítják, nevelik a gyermeket, az együttlét, a testközelség pedig érzelmi biztonságot ad mindehhez.
A játék csemeténk szinte minden érzékszervét bevonja a fejlődésbe, hiszen láthatja a száj mozgását, hallja a hangokat, érzi bőrén és izmain az érintéseket, mozgásokat. A különböző csatornákon egyidejűleg érkező ingerek, információk az agyban összekapcsolódnak, s ekkor az agykérgi kapcsolatok hatványozottan épülnek. Az agysejtek közötti idegi összeköttetések nagy része születéstől kb. 6 éves korig alakul ki és fejlődik, tehát az ölbéli játékoknak döntő szerepe lehet és van abban, hogy gyermekünk mennyire lesz okos, szépen beszélő, nyitott, kreatív ember (és még sorolhatnánk…).
Ha a gyerekek mozgását, játékait figyeljük, észrevehető, hogy már egészen kis koruktól végeznek hintázó mozgást. A pár hónapos, ülni, mászni tudó babák is szoktak ringatózni, a nagyobbak a széken, sámlin, minden alkalmas és alkalmatlan helyen megpróbálnak időnként hintázni.
1A hintáztatást, a ringatást minden gyerek nagyon szereti. A ritmikus mozgás közben szorongások, félelmek, belsőfeszültségek oldódhatnak bennük. Ezen kívül nagyon fontos, hogy ezzel az egyensúlyérzékük is fejlődik. Az egyensúlyozás szerve a belsőfülben van, a hallócsigához kapcsolódó, három dimenzióban álló félkörös csontos ívek formájában. Ezeket belül félig folyadék tölti ki, s ahogy a fejünk mozdul, a folyadékszint úgy ingerli a félkörös ív belsejében lévő ideghártyát, amely eljuttatja a jelzéseit az agy egyensúlyozást és térbeli helyzetet érzékelő központjába.
asdA gyermekek ösztönösen igénylik egészen csecsemőkortól a nagy iskoláskorig a hintamozgást, s nem is tudják, hogy ezzel tulajdonképpen megtanulják az egyensúlyozást. Már a kis csecsemőt is ringatással lehet legjobban megnyugtatni, akár ágyban, akár babakocsiban fekszik. Az anyja karjai között különösen jól érzi magát, ha a mama ringatja. A hintázásnak ugyanis terápiás hatása is van. Amerikai gyermekgyógyászok megfigyelése szerint a koraszülött babák jobban gyarapodnak, ha naponta háromszor fél órán át egy függőágyban hintáztatják őket. (Ezt is kitalálták már őseink, hiszen régen bölcsőben tartották és ringatták a csecsemőket.)
Egy ugyancsak amerikai pszichológusnő terhes anyáknak azt javasolja, hogy naponta legalább kétszer 5-10 percen át hintázzanak egy hintaszékben. A magzat egyensúlyérzéke ugyanis a terhesség 10. hetétől már kezd kifejlődni, amit a hintázás elősegíthet.
Pszichológusok és pedagógusok különbözi megfigyeléseikből arra következtetnek, hogy akik csecsemő- és iskoláskorban sokat hintáztak, írni és olvasni is könnyebben tanulnak meg. Az írásnál jobban tudják a sor irányát tartani, és ritkábban cserélik fel a b, d, és p betűket. A hintázó mozgás ugyanis a két agyfélteke közötti kapcsolatokat erősíti és a gyermek koordinációján túl a gondolkodási képességeit is fejleszti.

Ritkán, de előfordul, hogy a kisgyermek először fél a hintától. Ilyenkor a szülő ölbe ültetve próbálja hozzászoktatni mozgáshoz a függőágyban, függőszékben Mindenképp komolyan kell venni, ha a kisgyermek fél hintázás közben. Ha többszöri próbálkozással sem sikerül a félelmét eloszlatni, ajánlatos gyermekorvoshoz fordulni, mert lehet, hogy a gyerek egyensúlyérzékével van baj. A legtöbb gyerek egyik kedvenc játéka a hinta.
Nem kell tehát félteni a gyerekeket a hintázástól, sőt inkább minél előbb alkalmat kell teremteni rá, hogy gyakorolhassák. Csak akkor nem ajánlatos, ha a gyereknél nagyon erős a kinetózisra / azaz a mozgásra kialakuló rosszullét / való hajlam, az ilyen gyerekeknél az autóban is szédülés, hányinger lép fel. Az epilepsziás gyerekeknél pedig előidézheti a görcsrohamot ez a mozgásfajta.

Összefoglalva a hintázás hatásai gyermekünkre:

  • Ringatás fontossága.
  • Együtt hintázás öröme /kötődés/.
  • Belső feszültségek oldása.
  • Egyensúlyérzék fejlődése.
  • Gondolkodási képesség fejlesztése.
  • Testük megismerése testkép kialakulása, testrészeik mozgásának irányítása,
  • mozgáskoordináció fejlesztése, izomzat erősítése.
  • Térben való tájékozódás fejlesztése.